Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Rókay Péter: Fábián Literátus, Cserni Jován íródeákja. – Ábrázolások és tények

sen Ersekhaza-t említ. Hasonlóképp: Popovic J. D., Srbi u Backoj do kraja osamnaestog veka (Istorija naselja i stanovnictva), SAN, Posebna izdanja 193, Beograd, 1952, 19. 29. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II, Budapest, 1894, 136,207. 30. Sörös, i. m., 432—434, 440—448,452—459, 550—552, 556—562, 575. Kérdés, túlélték-e egyáltalán ezek a helységek az 1526-os hadjárat pusztításait. Ebből a korból csupán annyit tudunk róluk, hogy 1522-ben még jövedelmező birtokok voltak. Szabó II., Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből, A Nyelvtudományi társaság kiadványai, 86., Budapest, 1954, 67, 69—70. 31. Csánki, i.m., 192. 32. Rupp /., Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre vagyis a nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve, I, 1870, 66. 33. Ivic, 1927, 114, 22. jegyzet. 34. Bács-Bodrog vármegye Borovszky S., (Magyarország vármegyéi és városai), I, Budapest, e. n., 159. 35. Kollányi F., Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében, Századok, 1898, 317,322, 716. 36. Popovic, 1939, 193, 204, 149. sz. jegyzet. 37. Popovic, 1957, 150. E szerző mindkét idézett helyen úgy fogalmaz, hogy Fábián ferences volta nem valószínű. 38. Gerézdi R., A magyar világi líra kezdetei, Budapest, 1962, 1933; Mezey L., Der Literat und seine Literatur, Acta litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 10 (1968), 32—37, 41. Bónis Gy., A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Értekezések a történeti tudományok köréből, 63, Budapest, 1972, 10—14; u. ő, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon, Budapest, 1971, 20, 36; Mályusz E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest, 1971, 369—372; Körmendy K., Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban (Fügedi E., Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról), Budapest, 1986, 182—183. 39. Mint pl. Gergely deák, aki Jaksics Demeteré, vagy Szabatkai Mihály, aki Beriszló Péteré volt. Ezekre: Gerézdi, i. m., 38—92. Péter Rókay: FABIAN LITTERATUS, DER SCHREIBER VON CERNI JOVAN. DARSTELLUNGEN UND TATSACHEN Die bildende Kunst des 20. Jahrhunderts (ein Gruppendenkmal, Stiche und Zeichnungen) stellt Fabian litteratus, den Schreiber von Cerni Jovan als einen Franziskanermönch dar. In der Literatur spielt er ebenfalls die Rolle eines Franziskaners, der zu der innersten Begleitung von Cerni Jovan angehört. Laut Verfasser kann festgestellt werden, dass die Geschichte viel weniger als die Kunst die Persönlichkeit und den Lebensweg von Fabian litteratus darstellte. Aus Mangel an historischen Quellen kennt man seine eigentliche Tätigkeit nicht genau : uns stehen insgesamt zwei Angaben zur Verfügung, die seinen Namen erwähnen. Die beiden stehen mit seiner Gesandschaf tsreise in Zusammenhang. Laut neuerer Forschungen des Verfassers stellt es sich heraus, dass Fabian Literátus seruitor ... Nigri Hominis kein Ordensmönch war (ihm wurde sogar ein Benefizium von Ferdinand I. überlassen), er hatte vermutlich eine weltliche Laufbahn, die auch sein Name (litteratus) anzeigt.