Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Rókay Péter: Fábián Literátus, Cserni Jován íródeákja. – Ábrázolások és tények

Sőt némely körülmény ennek épp az ellenkezőjét teszi valószínűvé. Elsősorban ez ellen szól már maga a tény, hogy ezeknek a falvaknak abban az időben, mikor az adományozás történt, jogos tulajdonosai voltak. Arnat és Érsekszaka a kalocsa-bácsi érsekség birtokát képezték.

29 Igaz ugyan, hogy az érsek: Frangepán Ferenc (1527—1543) ezekben az években Zápolya János pártján állt, ami Ferdinánd számára megkönnyíthette, hogy javaival mint gazdátlanokkal rendelkezzen, de csak papíron. Más kérdés, hogyan tudott az uralkodó érvényt szerezni erre vonatkozó rendelkezésének? Az ugyan biztosnak látszik, hogy Frangepán érsek nem rendelkezett többek között ezen birtokai jövedelmével sem, de ez még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Fábián birtokába vette a nevezett jószágokat.

30 Hasonló az eset a harmadik birtok, Újfalu esetében is. Ennek tulajdonosa a klarissza apácák Boldogságos Szűzről elnevezett óbudai kolostora volt.

31 Miután az apácák a törökök elől a mohácsi vész napjaiban Pozsonyba húzódtak, mely város kezdettől fogva Ferdinánd pártján állott, alig hihető, hogy ez a női egyházi intézmény a Habsburg trónkövetelő, majd uralkodó ellen foglalt volna állást.

32 Ez mégis rátette kezét a kolostor Bács és Bodrog megyei birtokaira. És míg az előbbieket Cselnik Radoszávnak, a „Fekete Ember kapitányának" adta, addig Újfalut Fábián literátusnak adományozta. Mintha maga Ferdinánd sem hitt volna az adomány birtokbavételének lehetőségében. Legalább is erre látszik utalni az a jegyzet által tartalmazott fenntartás, melynek értelmében ,,ea cum conditione habuit... Fabianus... hec bona, ut si rex ea nollet dare, alia ipsi ... dare possit."

33 Nincs ugyan tudomásunk arról, hogyan reagáltak az érintett birtokosok. Mindenesetre az óbudai apácák mintegy nyolcvan év múlva, 1610-ben általánosságban tiltakoztak birtokaik elfoglalása ellen.

34 Ez azonban már aligha vonatkozhatott a Fábián literátusnak történt adományozásra. Tekintet nélkül azonban arra, hogy birtokába vette-e ezeket a jószágokat, már maga a tény, hogy az uralkodó ingatlannal szándékozott őt jutalmazni, kizárja Fábián szerzetes voltának lehetőségét. A ferenceseknek ui. mint köztudomású, fogadalmuk tiltja, hogy ingatlan- és egyáltalán magánvagyonuk legyen.

35 E körülmény miatt Popovic" J. Dusán jugoszláv történész már 1939-ben kételyét fejezte ki Fábián ferences voltával szemben egy lapalji jegyzetben. Ugyanakkor azonban a főszövegben — ami ebben a kérdésben tanúsított bizonytalanságát árulja el — továbbra is mint iloki ferencest említette Őt.

36 Kételyének Popovic két évtizeddel később, 1957-ben újból hangot adott, anélkül azonban, hogy kellőképp hangsúlyozta volna Fábián világi voltát.

35 Fábián világi volta mellett szól már címe, illetve foglalkozását jelölő