Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Köblös József: A Jagelló-kori egyházi középréteg egyetemjárása
Köblös József: A JAGELLÓ-KORI EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG EGYETEMJÁRÁSA Amikor a középkorkutató tájékozódni szeretne a magyar társadalom műveltségi, tanultsági viszonyairól, szembekerül azzal a problémával, hogy kitűnő szakirodalmat talál a világi és egyházi társadalom felső rétegének tagjairól 1 és középkori iskolarendszerünkről 2 , ugyanakkor a közép- és alsó réteg műveltségi viszonyai statisztikusán alig ismertek. Az egyházi társadalom esetében Mályusz Elemér a végrendeletek, számadástöredékek, statútumok, káptalani és plébániai könyvjegyzékek forráscsoportjaiban végzett „mélyfúrással" a világi papság és szerzetesség középső és alsó rétegeiről is átfogó képet festett 3 , személyek nagy tömegére lebontva azonban még nem született az egyes rétegek műveltségi, tanultsági viszonyait feltérképező szisztematikus vizsgálat. A felsőfokú iskolázottság felméréséhez pedig kitűnő forrásaink vannak: a középkorban már működő és magyarok által is sűrűn látogatott egyetemek anyakönyvei ki vannak adva 4 . Ezeket Tonk Sándor ki is aknázta, mikor az erdélyi diákok egyetemjárását térképezte fel. Kubinyi András pedig a városhálózat hierarchikus rendjének megrajzolásánál mérte fel a városi, mezővárosi polgárok egyetemjárását 5 . A rétegvizsgálatot nehezíti az a tény, hogy — még a statisztikai mintavételt lehetővé tevő szinten is — hiányzik az egyes rétegeket alkotó személyek nagy tömegét bemutató feltárt adatbázis. Az utóbbi időben a magyar egyházi középréteg gerincét alkotó káptalani tagsággal kapcsolatban próbálok elvégezni egy komplex vizsgálatot, mely származásukat, tanultságukat, személyi kapcsolataikat, egyházi és politikai pályafutásukat öleli fel. A kanonoki réteg ugyanis viszonylag jól behatárolható, Mályusz becslései szerint egy időben kb. 600 személy alkothatja 6 . A káptalani kiadványok és a hiteleshelyi levéltárak átnézésével sokuk össze is gyűjthető. Eddig négy káptalan archontológiája készült el a Mátyás- és Jagelló-korra vonatkozóan (Buda, Fehérvár, Győr, Pozsony) 7 , a fehérvári káptalan esetében a komplex vizsgálatot is elvégeztem, a másik háromnál még folyamatban van. Összegyűlt adataim alapján most e négy káptalan kanonokainak egyetemjárását szeretném bemutatni azon személyekre vonatkozóan, akik 1490 és 1526 között voltak javadalmasok.
