Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Köblös József: A Jagelló-kori egyházi középréteg egyetemjárása
Mint ismeretes, hazánkban a középkor folyamán — a néhány évig tartó pécsi, óbudai és pozsonyi kísérletet leszámítva — nem működött egyetem, ezért ha valaki tanultsági szintjét a káptalani, kolostori vagy városi iskolák szintje fölé kívánta emelni, annak valamely külföldi egyetemet kellett hosszabb-rövidebb ideig látogatnia. Az anyakönyvek tanúsága szerint a XV—XVI. századi magyar diákság élt is ezzel a lehetőséggel. A külföldi egyetemeket látogató diákok egy része pedig később az egyházi társadalom tagjaként tűnik fel. A Jagelló-korban az említett négy káptalannak összesen 341 tagja ismert, ebből 124-ről kimutatható az egyetemjárás : ez az összlétszám 36 %-a. Káptalanokra lebontva: Budán 24, Fehérvárott 59, Győrben 31 és Pozsonyban 37%. Hogy ezeket az arányokat értelmezhessük, először több szempontból vizsgáljuk meg az egyetemjárási adatokat. Először nézzük meg, mely egyetemeket látogatják. Prágába és a német egyetemekre (Heidelberg, Ingolstadt, Köln, Lipcse, Basel) egyetlen kanonok sem járt. A látogatott helyek: Bécs 76 Krakkó 34 Padova 11 Bologna 5 Ferrara 2 Róma 2 Párizs 2 Ebből kitűnik, hogy Bécs és Krakkó volt a leglátogatottabb. Bécsben külön natio Hungarica is volt 8 , Krakkóban pedig a magyar tanulóknak 1493-tól saját tanulóház (bursa Hungarorum) nyílt 9 . Az egyetemjárást térképre is vetítettem. Ez jól szemlélteti, hogy a Bécsbe eljutottak származási területének keleti határa kb. a Hernád—Tisza vonala (ezen túlról csak hárman jönnek), a Krakkóba járók pedig nagyjából a Vág—Duna vonaltól keletre eső területről származnak, hozzászámítva a Duna másik partjának vonalát is (itt öt kivétel van, közülük ketten Bécsbe is jártak). A káptalani székhelyek földrajzi elhelyezkedése is szerepet játszik a volt tanulók javadalomszerzésénél : a budai káptalanban majdnem egyenlő arányban voltak a Bécsbe és Krakkóba jártak (7:8), míg a másik három helyen egyértelmű Bécs túlsúlya (Fehérváron 25:9, Győrben 27:14, Pozsonyban 19:3). Az itáliai egyetemekre és Párizsba jártak területi elhelyezkedése teljesen szórt, a nagy földrajzi távolság miatt itt már nem meghatározó tényező a területiség.
