Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Kubinyi András: A Jagelló-kori értelmiség
családokból származó ülnökök között van olyan, akire ezen kívül más adat nem maradt fenn, de olyan is, mint Szügyi Orbonász András is tartozott közéjük, aki szerződést írt — mások számára — közel két évtizeddel ülnöksége előtt 50 , noha nem volna másként kimutatható a gyakorlati jogászrend tagjaként. Még egy feltűnő jelenség. A középkori nemességből aránylag igen kevesen fordulnak meg külföldi egyetemeken. Az ülnökök közül is csak ketten, a Bónis által idézett Pakosi János 51 és Pogány Zsigmond 52 tanultak külföldön. így annál érdekesebb, hogy az ülnökök családjaiból 13-an (többnyire az ülnök fia) tanult a Jagelló-korban Bécsben vagy Krakkóban. 53 A többség azonban Magyarországon tanult, éspedig gondos nevelést kapva. A középkorvégi nemesség iskoláztatásáról legyen szabad három közismert adatot idéznem. Az egyik Kállai Lökös János fiának taníttatása. Házitanítóval küldte fel először a budai iskolára, majd a pozsonyi egyetemre, és miután a hatodik éve foglalkozott a fiúval a tanító, bocsátották el. 54 Kállai a Forgách Félixhez hasonló társadalmi réteghez tartozott. A fiú nem lett értelmiségi, feleségül vette Parlagi György ajtonállómester három leánya egyikét, két sógora közül az egyik pozsonyi egyetemi diáktársa, Pakosi Lajos diósgyőri várnagy lett 55 , a másik Enyingi Török Imre, későbbi nándorfehérvári bán, és azelőtt Corvin János legbizalmasabb tanácsosa, ura legtöbb szerződését ő kötötte meg. Irodalomtörténeti jelentőségre a menyasszonyához, Parlagi Krisztinához írt szerelmes versével tett szert. 56 A másik adat már Jagelló-kori, és az előbbitől eltérően a kisbirtokos nemesség körébe vezet. A Jakó professzor által felfedezett Rődi Cseh Istvánról van szó, akit a világi, hivatásos írástudó réteghez sorol: taníttatta fiát. 57 A harmadik adat megint a nemesség felső rétegét mutatja. Derencsényi György — Imre horvát bán fia, és Szapolyai János vajda elsőfokú unokatestvére — királyi tanácsi választott ülnök végrendeletében házitanítót fogad fia mellé, azzal, hogy Kassára küldjék tovább tanulni (és a német nyelvet is !), később pedig álljon be a zágrábi püspökhöz. Egyetemi tanulásról nincs szó, egyetemre unokaöccse ment. 58 Úgy vélem, hogy ezek az adatok azt bizonyíthatják, hogy az értelmiségi pályán működőknél jóval szélesebb, de az előbbiekhez hasonló képzettségű körrel kell számolnunk, nem mindenki állt értelmiségi szolgálatba, aki hosszú ideig járt iskolákba. Amikor 1521-ben Ung megye nemessége egy ügyet választott bíróság elé utal, azt mondja ki, hogy négy „nobiles legisperitos" választassék, és az egyik az ítélőszék jegyzője, Őri Somogyi László legyen, azaz különben lehetett nagyobb számú törvénytudó nemes a megyében. 59 Az viszont érdekes, hogy a jegyző rövidesen alispán lett, mint ahogy nem ő az egyetlen, akit jegyzőből alispánná, vagy szolgabíróból jegyzővé tesznek. 60
