Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
ban forgó időszakhoz értek, a diákok névsorain kívül fontos eseményekről és a jövedelmekről is tettek bejegyzéseket. Utolsó helyre került, de a többieknél nem kevésbé lényeges felvilágosításokkal szolgál Sárospatak tanácsának jegyzó'könyve. 5 A 16. század második fele óta fennmaradt kötetei kezdettől tartalmaznak az ingatlanforgalommal kapcsolatos tételek mellett különböző eseményekről szóló feljegyzéseket. A Rákócziak 1616-tal indult földesuraságától ezek az utóbbiak feltűnően sűrűsödnek. A felsorolt iratok forráskritikáját illetően éppen a jezsuiták sárospataki megjelenésével kapcsolatban lehet bizonyos eredményekhez jutni. Minthogy valamennyi tartalmaz róluk szóló bejegyzéseket, egymás ellenőrzését segítik. Az derült ki, hogy — jóllehet igen eltérő érdekeltségű emberektől származnak — a tényekről szólva nincsenek közöttük ellentmondások. Részint logikusan kiegészítik egymást, részint egybehangzóak. Még az időpontokban sincsenek eltérések. Más a helyzet természetesen a tények értékelésénél. Nem szorul magyarázatra: a jezsuiták szempontjából örvendetes események a református egyháziak számára ellenszenvesek, nemegyszer döbbenetet keltők. Mivel pedig Patak reformátusok igazgatása alatt állt, a városi feljegyzések szemlélete az esperesek és az iskola nézőpontjával rokon. Már itt fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, amiről alább valamivel részletesebben lesz szó: a reformátusok részéről kezdetben tulajdonképpen tárgyilagos értesítések hangneme nem a jezsuiták tevékenysége miatt, hanem a császári katonaság 1671 utáni erőszakossága nyomán vált dühössé. A források ítéleteiben érzékelhető eltérés, illetve a reformátusok hangulatváltozása éppen úgy az iratok hitele mellett tanúskodik, ahogyan ezt teszi a különböző szempontú leírások egybehangzása, illetve egymást kiegészítő mivoltuk. Az összességükben szavahihető forrásokat e megfigyelés alapján egyenként is hitelesnek tekintem. Nem egy esetben ellentmondanak ugyan a történeti feldolgozásokban olvasható adatoknak, erre azonban — főként terjedelmi okokból — nem térek ki. Az események legelejéről csak a katolikus feljegyzés tájékoztat. Eszerint Patakon már a jezsuiták megjelenése előtt is volt katolikus vallásgyakorlat. A plébános feladatát a sátoraljaújhelyi pálosok közül itt élő szerzetes látta el. 6 A fejedelmi család azonban, mióta csak katolikus hitre tért, 7 gondolkodott a jezsuiták Sárospatakra vitelén. A rend rosszakarói e tervtől azzal tanácsoltak el, hogy megvalósításával veszélyeztetnék hatalmukat a kálvinizmus ottani fellegvárában. 1662 karácsonyán egy rendtag mégis felkereste őket Zbórón. 8 Éneke és prédikációja minden aggodalmat eloszlatott, úgyhogy Báthory Zsófia végül is a jezsuiták sárospataki meghívása mellett döntött. Előbb a Magyarországon illetékes provinciálissal, majd a rend generálisával is tárgyaltak, és 1663-ban Báthory Zsófia megalapította a rendházat. Ugyanebből a feljegyzésből, de más forrásokból is kiderül, hogy a pataki vár melletti, előkelő városne-