Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon

Péter Katalin: A JEZSUITÁK MŰKÖDÉSÉNEK ELSŐ SZAKASZA SÁROSPATAKON* A jezsuita rend képviselői 1663-ban költöztek Sárospatakra, és 1672 tavaszán kapták meg a városi református templomot. Ezután egészen a rend magyarországi feloszlatásáig tevékenykedtek — bizonyos megszakításokkal — a városban, működésük első szakasza azonban a templom birtokbavételével lezárult. Az első szakasz tehát voltaképpen rövid volt, mégis különös figyelmet érdemel. Három okból tűnik történelmi értelemben fontosnak. A három ok közül logikailag első helyre kívánkozik az a tény, hogy az események forrásadottságai rendkívül kedvezőek. A tényt azért tartom kiemelendőnek, mert az 1660 körüli ellenreformációról egyébként meglehetősen kevés adatunk van. A második ok abból adódik, miszerint a rend pataki működésének kezdetei a földesúri ellenreformáció egyik változatára szolgáltatnak igen jó példát. Végül : az eset — mint ilyen példa — megvilágítja az ellenreformáció természetét magát. 1. A források és az események Az eseményekről legbővebben a pataki rendház Pro annuis-a tájékoztat.

1 Ez egy 1663-mal induló, évekre tagolt, nagyon részletes, latin nyelvű feljegyzés. Amennyire különböző szövegösszefüggésekből ki lehet venni, általában tanári munkát ellátó rendtagok vezették. Fennmaradt még egy Diarium-nak nevezett, és valóban naplószerű, ugyancsak latin kézirat is a rendházból.

2 Az azonban valamivel későbbi, úgyhogy az első időkről nem ad felvilágosítást. Nem kifejezetten a jezsuiták munkájáról szól, de nagyon jól használható velük kapcsolatban három másik terjedelmes forrás. Az egyik a zempléni református egyházmegye espereseinek az 1620-as évektől ránk maradt feljegyzése.

3 Hosszú időn át vezették a legkülönbözőbb témákról. Vaskos köteteiben egyházi tanácskozások jegyzőkönyvei, egyházlátogatásokról szóló beszámolók mellett különböző természetű levelek és javadalmi kimutatások találhatók. A jezsuiták sárospataki működésének első szakasza idején előbb Tarcali Pál, majd Sajószentpéteri János volt az esperes. Református egyházi részről tehát ők tájékoztatnak. Ugyancsak református egyházi jellegű a sárospataki kollégium iskolai anyakönyvként kezdett kötete.

4 Mire azonban a szó-