Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

76 MÜVELÉS I-fzev : AB-oldalon legyen Ba = AD. Il'fzor : ^-ponton vonalion ae-hofz, melly egy-közü légyen AC-hoízfzal ( §. 131). VITTASÁS. ADE-A =«Bí-A (§• 199) , tehát DE—Be. Már, mivel ac egy-közü AC-vel(a' miivelésb.) léfzen Be : BC = Ba : BA ( §. 250) , inivel pedig Be = DE, és Ba = AD, az elobbeni Fő-fzerben ezen egyenlőket tévén, léfz DE : BC=AD : AB. A' - mi V. V. V. FOLYADÉK. §. 253- Mivel DE:BC = AD: AB (§. 253), léfzen : AB : BC —AD : DE ( §. 505. BetŐ - vet ). Az-az : az egéfz oldal úgy vagyon a' maga talpához, mint az oldalnak nagyobbik fzelete a' magájához. FOLYADÉK. §. 254. Mivel AB: BC= AD : DE (§. 253), léfzen : AB : AD t= BC : DE ( §. 505. BetŐ-vet ). Azaz: az egélz oldal úgy-vagyon az oldalnak nagyobbik fzeletéhez , mint az egéfz oldalnak nagyobbik talpa a* a' nagyobbik fzeletnek talpához. VÉTEL. §. 255. Két bajonló /S-ben(ABC&ade. 4%-kép) az egy-tètelîi oldalak fzerefek (AB : AC= ad : ae). VITTATÁS Mert, ha ade-A éppen reá-tétetik ABC-Are , bc oldal egy-közü léfzen BC-oldallal (§. 209), áll tehát ez - is : AB : AC = Ab : Ac ( §. 250 ) ; Már