Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

74 VÉTEL. §. 250. Ha akár-meIly fE-bcn (ABC. 56-kép) d (BC) talpon felól azon (BC) talpnak egy* k'ózii bofzfza (DE) vonatik; I-fzer; Az egéfz oldalak fzerefek léfznek a' nagyobbik fzeletekkel ( AB : AD = AC : AE ). II -fzor: ^ egéfz oldalak fzerefek léfznek a' kiffebbik fzeletekkel (AB:DB — AC: EC. III-fzor: J' nagyobbik fze letek fzerefek léfznek a kiffebbik fzeletekkel (AD: DB — AE : EC). VITTATÁS. I'SÓ Történet: Mert vonatván Eß-DC-hofzfzak, léfzen DEB-A = DEC-A (§. 249); és mivel ADE-A = ADE-A ( §. 205), léfzen DEBh-ADE = DEC-4-ADE (§. 97. BetŐ-vet), az-az: AEB-A=ADC-A ( §. 87- BetŐ-vet). Már pedig állanak e* két fö-fzerek: L AEB : AED = AB : AD (§. 246). IL ADC: ADE = AC : AE (§. 246). E' máfadik fo-fzerben ADC-helyett AEB-t, és ADE helyett AED-t tévén, 's-az első fo-fzer meg-maradván, allani fognak e' két FŐ-fzerek-is. I. AEB : AED = AB : AD. II. AEB : AED == AC : AE. Tehát e' két fő-fzerből áll ezen egy fő-zer-is. AB : AD = AC : AE. (§. 130. Bet-vet). n-dik Történet: Mivel AB : AD = AC: AE (az első vittatásból), léfzen: AB—AD : AB=AC —AE: /