Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

••$5f 55 VITTATÁS. Mert: ha a' függő' a' talpon belől eshetne az lenne Peldáúl GK ; de ez nem lehet: mert: ha ez függő vnina, GHK - A - ben H-fzög tompa (az állam), GKH-fzög derék lenne. E' pedig éktelenség (§. 182); tehát, 's-a'-t. A' - mi V. V. V. FOLYADÉK. §. T91. Éppen íg3

r mutatódik - meg, hogy ha M-fzögbol (44-kép) az ellen-talpra ON-ra MOfiiggo erefztetik- le, azon fliggo fem a' talpon kivul, fem belől nem eshetik, hanem a' talpnak azon végére, a'-hol a' derék-fzög vagyon. VÉTEL. §. 192. Ha vallameily (ABC. 45-kép) A-ne\ egygyik oldala ÇBC) továbra vitetik, a külső fzög (ACD) egyenlő léfzen a két (A, és B) bclso ellen - fzogekkel. VITTATÁS. Mert: A-hB-f-ACB—180

0 (§. 17G), és AÇB-f-ACD—18°° (§• 84); tehát A-hB-+-ACB —ACB+ACD (§. 130. A' Betö-vet); 's-kivetvén ACB egyenlőket, léfzen: A-F-B=ACD. A'-mi V. V. V. ' VÉTEL. §. 193. Minden (ABC. 45-kép) A-hen, 1-fzer; a nagyobb (B) fzognek nagyobb oldal (AC), a kifjibb (A) fzognek kiffebb oldal (BC) téD 4 ' tetik