Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

53 FOLYADÉK. 185. Ha valamelly A-ben egy (zog bizonyos, a' többieknek csak fommája bizonyos; melly meg-találtatik, ha 180

0 - túl el - vétetik. FOLYADÉK. §. 186. Ha valamelly A-nek két fzöge egyenlő más valamelly A-nek két fzogével, a' harmadik ízogis egyenlő léízen a' harmadik fzoggel. FOLYADÉK. 187. Ha valamelly A-nek egy fzoge egyenlő más valamelly A-nek egy fzogével, a' kettőnek fommája-is egyenlő a' máíik kettőnek fommájával. JEGYZET. §. 188- Az elobbeni Vételnek y folyadékjaival egygyütt, meg-értése ki-mondhatatlan nagy hafznokat hajt a következendőkben. De mind gyárt, a többi között y ebből tanította KEPLER a Földkerekségének meg-mérését, reá nem fzorúlván a Napra, és a' Csillagokra. Ezt így találta - meg. Legyenek (46 -kép) T, és AI két hegyeknek jóiéi-távozott teteik. Lcgyen%íB-ij a Föld-kerekségének a réfze, melly a' két hegy ally ától elfoglaltatik, melly AB-ij fzorgalmatoffan meg - mérette fen. Ofztán méretteffenek - meg nem külömb fzorgalmafsággal T, és M fzögek-is a' fzög-méro efzk'ózzel (Inftrumentum Gonometricum) ; 's-ezen fzögek' fommája el-vétetvén 1 óo°~tÓl, a ímaradék léfzen C-fzög, avagy AB-ij. ^ így me g-tudódik : AB-ij hanyadik réfze az egéfz körnek, 's-mivel D 3 ennek