Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

39 (§. 103); $e

hát AB-húr ketté-vágódik I-pontnál (ez a'harmadik). Ofztdn: F-pont-is egyenlő - képpeo távozik-el A-B-pontoktól (§. 103); tehát AF-FB-húrok egyenlők; tehát AF-FB-ijakis egyenlők (§. 125): (ez a' negyedik). Végtére: Mivel AF-FB-ijak egyenlők, o-*-fzögekis egyenlők (§. 80 : (ez az ötödik). A'-mi elofzer V. V. V. II"dik Történet: Legyen EF-hofz függő; és vágja-ketté AB-húrt. F-pont-is egyenlo-képpen távozik-el A-B-pontoktól (§. 103), tehát AF-BF-húrok egyenlők; tehát AF-BF-ijjak-is egyenlők (§. 125): (ez a' negyedik). Ofztdn E-pont-is egyenlo-képpeu távozik-el A-Bpontoktól (§. 103); tehát AB-EB húrok egyenlők, tehát AB-EB-ijjak • is egyenlők ( §. 125); tehát EA-hAF=EB-t-BF (§. 97. BetŐ-vet); tehát EF-hofó ketté-vágja mind az egéfz kört, mind az egéfz kereket, tehát EF-hofz öreghúr ( §. 66); tehát kerefztől-megy C-fzéken, ( ez az első). Végtére : Mivel C-pont egyenlő-képpen távozik-el A-B-pontoktól (§. 103), léfzen AC—CB. Már moll: gondoltafsék CBIkertelet meg-fordúlni CI-hofz körűi, B-pont A-pontra efik, 's-e' két kertelet éppen egymásra fekfzik, tehát o-.r-fzögek egyenlők, (ez az ötödik ). A'-mi máfadfzor V. V. V. TIT dik