Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

vagyon azoknak köldmbözetchez ( AB — AC), mint azon oldalak' ellenébe tétetett két fzögek

9 fél -fommájának érdeklője, fzögek' /L - Lilömbozetének érdeklőjéhez. MŰVELÉS. I-fzer: A-fzékkel , AC-sugárral ( mehy hofz az adattak közül kilfebb) horga. ítaífon egy CFDC-egéfz-kor. II-fzor: A' nagyobbik oldal BA viteffen tovább F-pontig a' kei ek-körig. III-fzor: C-D-pontok foglal taffanak-Öfzve CD-húrral, léfzen FCD-ízÖg derék-fzög (§. 150). IF-fzer : F-C-pontokon vonaffon egy határozatlan FE-hofz. V-fzer: B-ponton vonaffon egy BE-hofz, melly mind CD-hofzfzal egy - közű légyen, mind FE-hofzfzal E-pontba öfzve-jöjjön : léfzen E-ízög-is derék-fzög (§. 111), tehát F CD-A coFEB-A (§• 209)VITTATÁS. Mivel FCD-AwFCB-A (§. 209)5 áll tehát : FB : DB = FE : CE. De I-fzcr : FB nem egyébb, hanem az adatott oldalaknak fommája AB-i-AC: mert AB-f-AC =AB-4-AF = FB. II'fzor : DB nem egyébb, hanem azon adatott oldalaknak külömbözete AB —AC: mert AB — AC == AB — AD = DB. III-fzor: hogy pedig FE-hofz C és B fzögek' fel