Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

hanyadik gyökér értődik a' jel által , a' gyökér jelbe helyheztefsük azon fzámot, melly a' gyökérnek hányadikát jelenti. Például : itten a' máfadik gyökeret értem ezen karból: itten a' harmadik gyökeret értem ezen karból : a

6; ^64; Ittis a' hamadik gyökeret értem, de ezen karból: 64. VV. Itt m - medik gyökeret értem ezen karból : a\ MAGYARÁZAT. §. 254. A' gyökér-jegy ( Exponens radicis) azon mekkoraság, melly a' gyökér - jelben tétetvén (§. 253.) ki-jelend a' gyökérnek hanyadikát, ÁLLAMÁNY. §. 255. Ha a' máfadik gyökeret akarjuk érteni, a' gyökér-jelben femmi gyökér-jegyet ne tegyünk : hanem a' 2-t ott' lenni gondollyuk : légyen tehát V<r= Va

z

3 és \/a

m==zVa". MAGYARÁZAT. §. 256. A' gyökeres mekkoraság (Quantitas radicalis) az, mellynek eleibe a' gyökér-jel függefztetik : Például V25, itt a', 25 , gyökeres mekkoraság. Ezek - is gyökeres mekkoraságok : Va, és S/a

3, és Va

m. ÁLLAMÁNY. §• 257. Valamint a' má&dik kart neveztük : Dercknak ; a' harmadik kart : Köbnek (§• 2 49») .4