Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

(§. 249.) úgy a' máfadik gyökeret nevezzük ezután: Derek -gyökérnek (Radix <]iiadrata) a' îiarrnadik gyökeret: Köb-gyökérnek (Radix cubica.) ÁLLAMÁNY. §. 258. Ha több-rajú mekkoraságnak karát akarjuk érteni, azon több-rajú mekkoraságot foglalatba vévén, utánnok, egy kevese föllyebb, irjuk a' kar-jegyet: e* képpen: {a-\-b)

z> Némellyek így irják a-hc . ÁLLAMÁNY. 259. Ha több rajú mekkoraságnak gyökerét értyük, azon több - rajú mekkoraságot foglalatba vévén eleibe függefzfzük a' gyökérjelt : e'-képpen; V {a-k-bf, némellyek így írják : JEGYZET. §. 260. Midőn, Példáid az a, egy fzer tétetik fokfzorozva , léfzen e müy : axi— a

T=a (§• 73*) de még ekkor egyfzer fe vivődött magamappába ; ha azon a kétfzer tétetik fokfzorozva, léfzen e müv: aXa=a% már ekkor egyfzer vivődött maga-magába, a

3 háromfzor van fokfzorozva téve, de kétfzer-maga-magába vive, a

4 négy fzer van fokfzorozva téve, de háromfzor magamagába vive. Tehát közönségeffen fzóllván : d kar -jegy ki - nyilatkoztattya, hányfzor vagyon valami mekkoraság fokfzorozva téve, azon karjegy pedig egy-fzámmal meg-kurtúlván, ki-nyilatkozta!; tya :