Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

«S8-S958-Q8» 141 tőivel Jegyezzük-meg: ugy-mint: x-y-2-veî. Például; az elobbeni egyenletben (§. 336) az esmeretlen 12 helyet x-t tévén, e' lélzen az egyenlet; x-\-a=b. MAGYARÁZAT. §. 341. A' Fel-tétel (Probléma Analyticum) itten nem egyébb, hanem ollyas monda, melly kévánnya: hogy valami adatott esmerctes mekkoraságokbúi az esmeretlen mekkoraságotis meg - calállyuk. MAGYARÁZAT. §

t 342. Az Egyenletek' meg- fejtéfe (Analyfis Aequationum) nem egyébb, hanem azon mód, meftyel aa adatott mekkoraságokból az esmeretlen mekkoraságokat-is meg - talállyuk , és efmeretefekké tefzlzük. FOLYADÉK. §. 343. Az Egyenletek' meg-fejtésében az tehát a* leg-nagyobb ineíterség , hogy az efmeretlen mekkoraságoknak divattyát meg-tudgyuk, és azokat efmeretefekké tegyük. E' mefterség pedig cfak éppen ezen egyből áll : hogy az egyenletnek egygyik tagjában cfupán cfak maga légyen az efmeretlen mekkoraság, a' máfik tagban pedig cfupán cfak az efmeretes mekkoraságok legyenek; ekkor ki-tudódik az efmeretlen mekkoraságnak-is divattya : mivel (a' mint az egyenletnek terméfzete hozza magával) egyenlő léfzen az efmereteí'ekkel. Mi módon lehefíen pedig az efmeretlen mekkoraságot az egyenletnek egygyik tagjában hagyni, és az