Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

VASÁRNAPI BESZÉD« Sojj Mostanság pedig, óh idők! valakik a* járomszegtörő Filosofusoknak elhintegetett mérgit magokba be' szívták, gonosz életek módgya végett, ezen rettenetes igazságot tsak bolondságnak, Papok álmadozásinak, 's költeménnyeinek állyíttyák, de, ha pokol vagyon, a' mint az Isteni igazság bizoníüya, és az el kárhozattaknak abban vég nélkül való kínokat kelletik szenvedni, okossabbaa tselekedhetnének azok, kik a pokol kínnyait tagadgyák, ha életekben pokolba alá szállanának, ne hogy holtok után abban az örökös jajt gyötrődve harsogtatnák. Juttassuk itt eszünkbe a' pokolba temettetett Dús gazdagnak boldogtalanságát, kinek mondá Ábrahám, midőn a' Lázár koldus újja hegyérűl le tseppenő hideg vizet kívánta, fiam jusson eszedbe, hogy el vetted javaidat a' te életedben. Luc. 10. C. f. 25. És melly gonoszul éltél azokkal. íme ! az Izteni igazság kettőre emlékezteti a' kínokban götrődő meg holt gazdagot, tudniillik , az ő javaira, wiellyekkelgonoszul élt , és a'gonoszokra, mellyeket ezek mellett el követett: mind a' kettőről emlékezni, az elkárhozott lelkeknek egygyenlóképpen kínos; nékünk pedig, hogy indulatinkat zabollázzuk, és a* keresztényi bőltsességnek üttyárúi el ne térjünk, egygyenlóképpen szükséges, és hasznos. A' mi az el kárhozott lelkeket gyötri, az azon javaiknak emlékezete , mellyeket éjietekben birtak, és a" meliyekben a.z ő boldogságokat istentelenül helyheztették. Ezeknek emlékezetéből pedig annál nagyobb, gyöo