Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

5i 4 FÜNKÖST UTÁN XIX. trelmet szenvednek, menne'I inkább ditsői­tették, és gyönyörködtették azokban ma­gokat. De, nem azért kínozza őket ezek­nek emlékezete, hogy azokat elvesztették: mert akár mike'ppen ragaszkodtak is azok­hoz életekbe n , mar többe nem lészen azok* hoz semmi kívánságok ; mivel nyilván meg esmérik azoknak hiúságát, és semmiségét; hanem az győtri őket, hogy azokat inkább szerették, 's betsulték , mint üdvösségeket. Ah! melly nagy bánattal fogja kiáltani az el kárhozott lélek ! ha én az én javaimmai az Isten akarattya szerént éltem volna; ha a' mint az én Religyiomnak törvénnyé pa­rantsolta, tőlem pedig ki telhetett volna, azokból a' szegényeket segítettem volna; magam, és a' Krisztus között, azokat fel » osztottam volna, most azokból el fogyhatat­lan kintsem volna mennyekben ! de, mivel az én telhetetlen fösvénységem azokat inkább meg tartani, és törvénytelenül is gyarapít­tani kívánta, mint azokból a' siránkozó sze­gényeknek mezze'telenségét födözni, éhsé­geket,. *s szomjóságokat enyhíteni : azokat, az én butaságom, inkább világi hívságra, pampára, érzékenységemnek -gyönyörköd­tete'sére, szabad életű gyermekeimnek gaz­dagíttására fordította, mint a' szegény ár­váknak, öz vegyeknek, házi szűkölködők­nek siralma le tsendesíttésére : ugyan azért már most azon javaim, mellyekbe minden reménységemet helyheztettem, az Isten i­gazsága szerént, örökös kínzóim, 's hóhé­raim l De még inkább gyötrik az Hlyen gon-

Next

/
Thumbnails
Contents