Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29

o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK tán, ha fzomorú vonásokkal maradna; édes Attyának kedvét meg-Pzegné. El-el-mosolyodott néha Zalánfira. Örömet jelentő befzédgyeihez-is kezdett ; de azokat sokáig nem folytathatta. Mind-az'-által: mindeneket meg-tett, a'-miket Gyula , fzomorú Szeinéliyétől, várhatott. De az arra » kéfzultt vacsorát olly vígan ették a' többiek Kádárnak Sátorában: hogy a' következendő víg életnek ritka folytatására csak azért-is reá-mernének-eskünni : mert illy örvendetesnek látták ama' reménlett boldogságnak elejét. Zalánfi bizonnyára, igen nagy örömében lévén, meg-igérte, fel-is-fogadta miud-a' hármok előtt : hogy , Etelkával egygy'útt Zegedre jővén., azon Tavat, mellybeu a'Kis-aízfzony első madarát le-fogná-nvilazni ; Etelka'MADARASZTÓJÁNAK nevezendi. A' Fő-papnak emlékezetére penig egy Halmot fogna; oda nem inefzfze, emeltetni a' Zegediekkel, és azt PAP HALMÁNAK mondandgya. Mind-ezeket haiiotta-is nem is Etelka. Kegyetlenebben oftromlották a' belső indulatok : mint-sem , hogy Zalánfinak fzíves ígéreteit vagy meg-érthetné, vagy ineg-kofzöuhetné. Ezek illy alattomban, illy csendességben el-múlván ; el-búcsúztanak Kádártól; és egyenes sen haza mentenek. Gyula, és Zalánfi (még ma el-akarván-végezni a' leg-fzükségessebb dolgo-