Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK meg-egygyezel : niert Magyar Anyádnak magyar leánya vagy. Mint, mikor a' Kányának visítását hallya a' galamb; meg-rezzen, le-lapúl, és fzertc-fzéllycl tekinget:, hogy védelmezőre caláiiyon : nem külömben Etelka,. Gyulának eine' borzafztó. fzavait .vévén, ide.-toya-nézett, és mindé,

minuet várta a' segítséget: de fel nem-találhatta. Megállván olztán fzive' rémültté, ezeket nyögte Gyula felé : El-nem-hitethetem magammal, fiserelmes Atyáin ; hogy Zalánfival- való Szövetségemet atyai parancsolatodnak lenni ;gondollyam. Mert, úgy tartom: hogy Te,igaz Magyar lévén, ©'Magyar leányodat, ama' Bolgárnak birtokába, nem Tatár-korbácsolod. Atya! nem vagyok kerteletnen virág: hogy minden kézre jussak. Ugyan azért: nem hihetek Tatár fzavaidnak , jó( ismérvén igaz Magyar ízívedet. Hanem inkább úgy tettfzik , mint-ha l'zándékoin felöl kérdezősködnél. — Ha penig. más gondolataid vannak; édes Atyám! ha valaha meg-nein-fzántad; legalább moll l'záud-meg a' halál' torkába rohanó Magyar leányodat. Tedd-felre, egy kévéssé , hathatós Atyai fzeméllyedet. És úgy, mint jó Barátom, halgasd-meg befzédémet. — Tifzteiem, és böcsüllöm Zalánfit. Nagy benne a' Vér; nagy a' Nemzet ; nagyok az Erkölcsök. 0 vóH na talán az első ; ha Etelét meg-nem-is-mérhettem