Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE AV. SZAKASZSZA. gfu tem vólna. E' kötötté magához minden érzékenségeimet. Úgy el is foglalta öblös fzívemet, hogy ab ín Zalántíuak helyet nem találhatok. Úgy is-tectfzik, mintha kér. teltünket egy lelek éieíztené. —— Édes Atyára ! egy olly Magyar Kis-afzlzony, a'-micsodás éu vagyok , :csak egyfzer fzerethet tellyes életében, és csupán csak egygyet. .Nem koborló, nem bitang az en ízeretetem. Ebból-is ki veheted, hogy Magyar ieány vagyok; 's-ugyan-azcrc: méltó a' hú néyre. Gondold-ei azt-is: mit mond Zoltán; mit mond Hanzár-is. E&ek Eteiét bizonyossan fzeretik , és engem', vele egygyútt, iaeg-akarnak bóldogítam. Ha más nem vólna-is, a'-mitól tarthatnánk , ezeknek meg-neheztelésektól bizonyossan félhetnénk. Mert: noha m oltaná ban (nem tudom , mi vétkem miátt) el-tíltotcanak Fejedelmi Udvaroktól ; de tudom : mit mondoctanak Budán; mire czéloztanak Sepelen. Hírek nélkül ne ártsuk magunkat a' Sátorossagba, Erre Gyula keservesen ezeket mondá: így ellenkezel tehát édes Atyáddal ? IUy böcsűlethen tartod igaz lzívemet, és örökké javadra iparkodó rendeléseimet? Iilenem, mire juték ! Arra immár : hogy saját leányom meg-tagadgyon , és inkább a' Fejedelemnek javallásától, mint édes Attyának parancsolatcyától f'agjön.— Ezeket érdemlettem-é-meg azon álmatlan éjszakáimért, mellyekben tüftént talpra állottam, mihelyeit