Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)
I . KÖNYVE. II . SZAKASZSZA. 69 nak ? Látd : hógy tele vagy ízóval, miíit á* Duda fzéllel. Ha el-kezded,' annyit f öbSögfz ; hogy más bocsűletes ember nem - is - locsoghat melletted. Nem láttad-é ? lzapora dara ! mi-kép' tündöklik édes Atyánknak réttentő Kardgya ? Miért fzebb ez a' te rozsdás Vaskódnál ? Azután ; Hát, ha ezen öltözetem nem a' végre van: hogy fzépnek teffek ? haiiem ; hogy, kiféle legyek, meg-mucathaffam ? Már-akkór,-Te üres malom! talán be-nera-állafzfz a'folyó' derekára ? Úgy véllem : hogy Te se fzeretnéd égy-annyira Nénédet; ha (némelly fzegény leánzóknak alacson módgyokat követvén) élöThátúl kötényben járnék. Ne légy ez-után-ís minden tálban kanál. Mások-ös torkodba verhetik à' fzarakat. Szép mondás - a'Magyaroknál, 's-caak a' minapiban hallottam TûSO-vézérünktűl : ne fzólly nyefvém < nem fáj fejem. Jól éfzre-vedd tehát: kivel, és miket beízélfz. Addig-is nyútózz, még a' lepled ér. Vegt'cre: tanúlly Tinó, Ökör leíz belőlled. Etelkának ezen utolsó lzavaira meg - keseredett a' Gyermek, azt mondván : hogy inoitis bánná Nénnyének azon Szerencséjét: íiidŐn, a' Gömbnek tegnapi ki - húztcával, az Épület' fel - fzentelesére rendeltetett.* Ha mind ezëket így tudhatta volna, jçbban meg-kéverte vóina a' Neveket; és ki-húzta vólna, nem az övet; hanem Világosét, Eme' Kis-aizizony látna am e to- j