Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

58 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. tovább Orránál. Csomót se keresne a' kákán. Vele mindenkoron fzépen befzélgetne. Ezeket hallván Etelka, meg-simogatta, és ofztán nieg-L-esókolta a' fel-háborodott Öcscsét. El-kévánta vele hitetni: hogy Ö ezeket igen jó szívébŐi t elekedte légyen. Intette: hogy Nénnyének Í'zíves Intéseit rofzra - ne - magyarázná. Akár-mit-is taniilva tndna az ember. Hízelkedett néki az-után. Végtére: miként aludtt édes Attya? mi baját érzené ? meg-kérdezte. Csak féi-vállról felelgetett erre a' Gyermek. Hogy Ö nem érzette légyen Attyának jó, vat'y nyughatatlan álmait. Méltóztatna Nénnye áltatmenni; és, meítersége fzerént, ki - varázslani. Nem sokára az-után, midőn a' Gyermeket lecsendesítette, és éppen magához édesgette; az Attyához Követűi vifzfza-k'úldötte, azt izenvén néki: hogy, ha egyízer fel-Öltozne, tüíiént ott termene; és, vele egygyütt, á' Fejedelemhez menne* El - is - fzalada a'virgancz Gyerkocze. hatodik rbsz. ÉTELKÁNAK ÁLMA. t» I Nagyon örvendezett a' Dajka, midőn, ama'' kis Gyulának jelen-létté vei, Etelkának sűrű fölhőit laffan-laffau fzakadozui, és elobbeni fzomorú