Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. I

ii. SZÁK

ASZSZA. 343 neki fzalada a' Duna-vizének; de, ereje nem lévén, le-esett inától ; arczal dőlt a' homokra ; fetrengett egy kévéssé; az~után : a' porondba harapott* Öfzve^végyűltek a' jajöló fzózatok mind-a'két partokon* A' Budaiak ( hogy Urát einehagygya) a' Lováfzra kurjongatcanaki A' Peíiiek, Etelét segítsék-é ; avagy Etelkát ápolgassák ; éppen neui tudhatták* Kik a' Szűzhez közelebb állottanak ; fejet a' fzöke homokból fel-kapák; de se fzav-ác heM Vehették; se leîekzetët nem érezhették. El-ifzonyodtanak mind-nyájan ; midőn ei-halaványodott fzínéu, és még moft-is refzketo tettét fzemlélteki Vizcsöppökkel hintegették ofztán orczáját ; de fel nem-ébrefzthették» Végtére : ifzonyú keservek* és könyv-húllatások között, egéfzien fél-emeP ték ; és a' Sátorba nem vezették , hanem hurcZoltáki Bámulva gyűleenek-oda a' Magyar Vitézek. Szerették, de nem segíthették. A' Fő.pap ( Etelének sorsát Gyulára bízván) minden-féle képpen iparkodott a' Kis-afzfzony mellett*. Le csillapítván a' zokogásokat ; noha Eteknek éltté', vagy hólttáról semmit se tudott: még-is^ hogy emezt efzére hozhatná: ezeket súgta fülébe: ne irtózz! édes Leányom

1 Tuftént itt terem Édes Eteléd. Ki-fogák csak előbb a' haláfzok. Semmi baja immár. Mégfrissebb, mint ez-elott* Y Z Ezen