Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. Hí. SZAKASZSZA. 269 E' Levelet Lováfzfzának ízorgalroatosságára bízt?. Ki-is, éjjel-nappal nyargalván, ló - halálába bé-hajcott Világosra. Kertyében sétálgatott akkor Etelka Kádárral, és( Etelének kése. delines leveléről kezdvén a' beízedet) a' Szerető Ifiaknák áihatatlanságokról okoskodott : mi dón a' kert ajtaját meg-nyitotta a' Lováfz , és^ valamit tarsolyában keresvén» egy ideig álldogált. Nem tűrhette a' sokáig-tartó kotorázáíl E" telka. Ott hagyta hamarjában a FŐ papot; és^ amannak eleibe izaladván, leg-is-leg-slől : ha £tele egéfzséges lenne-é ? meg kérdezte. Ennek jó hírét hallván ; tüftént el-olvaíta a

1 levelet. Ki-tettfzett ábrázattyán ; elsőben: az öröm; az-ncán: a' félelem. De, feleimének jeleit nagy fzorgalómmal takargatván , nagy örömmel megkérdezte a

1 Lováfzc : ha, más valami para tics or lattya nem íenne-é Urának ? A' Lováfz azt felem : hogy nem lenne egyébb; hanem: hogy level nélkül vifcfza ne-terne. Inkább KARJELBS(mitis mondék, ügy mond, balgatag) inkább Hazánkba vifzlza-talpalok; mint levél nélkül Budára lo y agi ok, A' Lováfznak hirtelensége (íhoti e) ehardL ta Etelét. Olly nevetségre-is fakadott a Kissfzfzony; hogy (ne-talán-tán vég» nem lévén a

? húzomos kaczagásnak, maga-magának; megmártson ) félni kezdene a mefzfzeriátó Fő-pap. § 3 De