Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

126 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. tettfzett: mintha mind-egygyik virágnak kellő kö­zepében édes Etelkáját látná. Le-akart a' fzépibol egy - néhányat fzakafz­tani; és, bokrétába fűzvén, nékie kedveskedni. De tartott neheztelésétől ; és, ( ha rofz kedvébe találná ) meréfzsége' meg-feddésétől-is. Oh! ár­tatlan gyenge kezek ( így fzóll vala magában ), mellyek ezen ékes Virágokat öntözitek, és le­horgasúltt fzálaikat merevedtten álló támaízok­hoz egyengetitek! On! boldog, és fzerencsés Virág-lzálak, mellyek Etelkának dajkáikodására jutottatok ! Midőn ezek, a* Virágok között, e'-képpen múlattanak ; azomban a' Szoba-leány , bé-lopódz­ván a' Dajkához, meg-jelentette a Fő-pap 1 ize­netét, E' látogatást nem csak tüftént meg-en­gedte Rima; hanem azon okból ohajtotta is , hogy, e' befzélgetésnek alkalmatofságával, el-Ú­zodtteknek reménlené azon nagy kegyetlenségű Unalmakat, mellyek, e' mái napon, egefzfzen bé-keri'thették a' Szüzet. Mert: midőn Etelka reggel fel-kele, ol!y bús gondolatokkal epefztette fzívét: hogy, eme' keserűségnek meg-édesíttésére, minden orvofsá­gok elégteleneknek láttfzattatnának. Már az Udvarba tekintgetett azon ablakján, mellyet a' Kertnek ellenébe fordítottanak. Már a' Falakra nézett bámulva. Le-le-űlt néha Kar-fzékére, és fzemeit úgy-annyira egy helyre függefztette ; hogy

Next

/
Thumbnails
Contents