Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

126 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. Ekkor Eteika ismét magához térvén ; *s-at> tól-is : ne-talán-tán ismétt el-andalodgyon az Ö* reg, igen nagyon tartván ; így felelt hamarjá­ban: Csak nem a' fzámból vetted-ki azon fzava­kat. Akartam vólna, hogy mind-eddig tarta­na azon Áljozat. El-is-hidd, édes Kádárom: hogy fzinte meg-haragudtam akkor, .midőn azon utólsó Jövevény kezembe adta a' fákját, és azzal a' gyönyörű léptetésnek végét fzakdfz­totta. Haragomnak ezen jeleit talán tapafztaj­tad-is, ha fzikrázó fzemeimet, és meg pirúitt orczámat ízemre-vehetted. Ugy - é bizony, hogy úgy volt ? Etelkának ezen fzavaiból meg-értette Ká­dár: hogy tellyes erejéből ama' Jövevénynek kellemetességeiről akarna fzóllani ; de félénk fe­jeket ki-ki - utó gerjedelmek vifzfza - rontatnának. Mert : a'-mint mondám, teltének ékességével át­ló tt-é Etelka az akkori Szüzek' serege' elejébe. avagy fó-képpen a' Régiek. Árpád' Vitézeinek nyilazások­ról az után fogok fzóllani. A' régi Scitákról ezt ol­vasom egy Görög íróban : Midiin egyfzer d Barom­legeltető Scitákndl zenebona támadott, azok közül egy fe­lekezeti Mediái földre fzakadott. - - - Ezeket Cyaxares elsöbm kegyessen fogadtta } és nagyra böcsulette ; úgy annyi' Va hogy'-Vedjok bízná a' gyermekeket, hogy azokat, mind a' Scitiai nyelvre, mind n' nyit ad el-lövésenek mejlerségére meg-tanitandk. HERODOTUS»

Next

/
Thumbnails
Contents