Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)
I I. SZAKASZ. XI I . RÉSZ. 63 41 ból : hogy az utolsó Kirájjal vérségben vala (14) ; TÓlle a' rőzseket el-szödték, és a' városból haza parancsolták Kolláciába. A' ki-iktatott Kollatínusndk hejébe Falériust tötték. Ez minden szorgalmatosságát arra fordította : hogy a' szabad népnek méltóságát még nagyobbra vigye. Mert öszsze-gyújtvén a'Polgárokat, 0 elüttök a' Rőszéket le-totte; Szabadságot-is-is adott nékik : hogy, ha szükségét látnák, a' Tanácsnokok ellen-is pörtindíthatnának. És, hogy a' kíráji Kastéjnak emléközete se légyen a' városban ; a' többiekkel egygyütt, magának magosan-épúltt házzát, le-alacsonyítot(14). Hogy Kollatíaus vérségben vólt a' Tarkvíniakkal ; ki-teccik azokból, melyeket az ötödik Rész,ben az Első Szakaszban mondottam Lukumöról és jírunsról. Ennek a' másadik fiúnak semmi se jutván az atyai örökségből, Kolláciábá ment lakni , szegény feleségével egygyütt. Itt az Aszszony le-betegödött, és fiat szült, kit (atyának szegénségére nézve ) Sükölküdönek neveztek (Egenius). Meg-házasodván osztán EgeniusAs, nyert valami-keveset feleségével ; ki néki Kollatinust szülte. Ez a* Kollatinus, még Fiatal-korában , meg-ösmérködvén & párius-Lukréciussal, egy Kolláciai nagy és gazdag emberrel, és ettől ( gyönyörű maga-viselete miatt) nagyra-böcsültetvén, meg-is-szerettetvén , el-vétte annak ékes és Gazdag Leánját Lukréciát, kit osztán Sekstus meg-szeplősítÖtt.
