Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

"34 IOÓ . RÓMAI TÖRTÉNETEK. totta. Ezekéit őtet Nép-tiszttelŐnek nevezték ( Poplieola ). A' másik Tanácsnok Brutus, vérének pa~ zorlássával segítötte a' köz-jót. Mert : meg-értvén tulajdon fiai felől : hogy a' kiráj-fiaknak béhozattatássok felől szorgalmatoskodnának ; Őket a' Piacra hozatta ; a' nép' gyülekezetének közepén meg-veszszőztette ; végtére fejoket-is vétette. Azt adta ezzel a' Polgároknak tudtokra : hogy ő ez-után közönséges atya fog lenni; és már-is, fiai hejett, a' Polgárokat fogadta légyen fiainak. Ily szabadságban élvén a' Város ; első fegyverét a' külsőkellen rántotta, a'Szabadság végett. Az-után : Határjainak tovább viteléről gondolkodván, meg-táinadta a' többi nemzeteket-is. Néha Társsainak boldogúlíssokért, néha a' Dücsőségért ; néha ismétt magáért a' Birodalomért hadakozott, mellyet a' Határosok nyughatatlanítani kezdöttek.. Mert a' Kirájok alatt semmi Földjeik nem voltak a' Rómaiaknak. Ha valamelyik nemzetséggel hadakoztak-is, annak Várossait ki-rabolváu, incg-elégödtek azzal : hogy zsákmányokat szödhettek. Miud-eddig {Római váróssánakfalán kivúl) mindenütt az ellenségnek birtoka vala. És így ama' leg-hírösebb Róma várossá, az akkori üdőben , Lácium és Etrúria között, mint