Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

36 hanem M^gy^r-országnak három leg-magosabb 's -ugyan azért leg-nevezetesebb högyeik , úgymint Tátra , Fútra, és Mátra. Ha ez így vagyon ; Tátra högye fepej-vár'-megyjében állföl, nem - meszsze Készmarktél. Fátra Liptó-vhr'megyjében vagyon. Mátra /frt^-vár'-inegyjében nem meszsze Gyöngyöstül. Mivel tehát ez a' három -dombú hogy ( a'-mint, ez-előtt, elég világosan, víttatám ) Zsigmond-kirájunk' üdejében érközott az Ország' címörébe ; el-lohet gondolni, minő hitelt érdömölnek azok a' deák versek , melyek a* Pannoniai-üogyon-lévo Benediktinusoknak szent Márton-nevű Klastromokban , a' belso-udvarbanyíló kapu fölött így olvastatnak : Pannóniáé sacrum gens Hungara nosce Tricollem. Divas Martinas vivens hic saepe precatus. Hie Fidei Stephanas Dax fundamenta locavit, At que, Ablate loci Romám propereante , coronam Rex idem Stephanas dédit haec insignia regno : Ut pietas, et prisca fides in regno perennet. az - az. Ösmérd - meg Pannóniának szent - háromdombját oh Magyar ! Még élttében szent Mártony sokszor imádkozott itten. István-vezér itt vetötte a' Hitnek alapját. És e' hejnek Apátja Rómába sietvén, Koronát ugyan azon István a' többivel egygyütt az Ország'-címörévé röndöl-