Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)
bú hogy ; hanem egy valami talp, melyen a' köröszt állva nyugodni teccik. Én , mint - egy bizonyosnak lönni állítom: hogy Zjígmond - kirájunknak (Nagy-Lajos 1 vejének) üdeje' tájjában ( 1413-dikban ) tétetott a' Magyar-cimöx közé ama' három-dombú kis hogy : mert ezen most említőt: Zsigmond-kiráj ( a' tanuló Ifiaknak alkalmatosságokra) egy Akadémiát szorzott Budán, melynek Paissát így írja - le (a' Konstanciai közönségös Gyülekozetnekpocsétjei közül ) Pét er fi ( T. 1. Cone. Hung)* Ennek udvara két-felé van vágva. Az alsó kék, melyen egy vörös könyvet tart egy emberi (én úgy véleködom : hogy papi ) kar. Ä Fölső udvar vörös , melyen vagyon egy három- dombú bögy , és a högybe-szúrva a kettős fehér köröszt. Ezt a' most - említött Budai Akadémiának régi címörét Maria-Therezia kirájuénk i7do-dikban (midőn az Universitással Budára lakni lejöttünk ) a' Kiráji tanúlmányoknak mindenségéhez alkalmaztatta, és a' többi között azzal mostanában-is élünk Pest - várossában. Zsigmondnak üdejében vétetodÖtt tehát a* Magyar-címörnek részszei közé a' három-dombú högy : mert osztán Korvinus - Mátyás - kirágjunk' üdejében ( 1460-dikban) annak verte péuzzein nyilvánosan vannak ki - domborodva. Azt mondgyék némejek : hogy ezen három - dombú högyek nem egyebek logyenek ; C 3 ha-