Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

34 mel láttam VT-Béla Kirájunknak pénzzét, melynek egy részszén csupán ezen kettős köroszt vala, minden más hozzá - adás nélkül, mely jele annak: hogy a' címornek más részszei se Istvánnak , se \S-Bélának üdejében hejet nem foglaltak se az Ország' címorében , se a' pénzek' lapján. Lássuk tehát : mikor jutottak oda a' címornek követközendo részszéi. §. 2. Ä Három - dombú frögyrul. Ez a' három-dombú hogy (mely Országunk' címöréuek jobb - kéz - felöl másika ) sokkal későbbre jutott a' Magyar - címörhöz. Bizonyos az: hogy Szent Istvány után közel harmad-fél-száz esztendeig , tudni-illik Bélának ( ama' negyediknek ) uralkodássa' végéig ( a" mint ez-előtt-is mondám) csupán a' kettős fehér koröszt láccatik a' magyar pénzeken. De még Nagy-Lajos üdejében se látni azt a' három-dombú högyet J358-diknak tájjában. Vagyon ugyan Bécsben egy Magyar-országrAlírtt Krónika , melyet egy nevetlen ember (gyönyörűen, és igen szorgalmatosan el-is-készítve) magának Nagy - Lajosnak ajánlott. Ennek a' Könyvnek elején -mind Nagy-Lajosnak, mind Magyar - országnak cínftjre világosan vagyon , ^s igen nyilvánosan" le-festve , de a' kettős fehér köroszt alatt még se láccatik a' három-dombú