Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

14 Mely szélesen, mely hoszszan uralkodtak pedig a' Scitbák ; azt még a' Tudósok se ha­tározhatták - meg mind eddig. 1 Némejek igen terjedten gondolkodnak e felöl. Mások taka­rékosabban vetik Uradalmoknak határjait. Ki­nek mi teccik , azt kövesse ezekben : mert a' régi dolgokat valóságos nap-fényre hozni , an­nyi üdőre nézve, lehetetlenség. Kik ama' Francia Tudós Degvinével leg­terjedtebbeii vélekodnek: azok a' Scitháknak Uradalmokhoz kötik az egéfz Nagy-Tatár Or* fzágot, SÖtt vannak ojak-is, kik az egéfz Sí­fiát (Chinât) 6-nékiek adgyák. így tehát él­terjedett Scithia, Volga vizétől kezdvén , egész* szen a' nap-keleti tengörig. Kik pedig leg-takarékosabban gondolkod­nak és írnak ; azt a' földet fzabiák - ki a' Sci­thák' birodalmának, mely Jaik és Volga vizek között éjfzakra a' Básiriai néptől és a' Pacina­koktól, nap-keletre az Úzoktól, Délre Jak s art Vi­zétől , és az Imai högyektül keríttetött-bé. Magok' földjöket a' Scitbák ( akár amazt az el-terjedtebbet, akár ezt a' szűkebbet mond­gyuk ) közönségesen magok' Honnyának lönni mondották, magokat pedig magok között édes honnyi atyám-fiának nevezték. Ezen nevezeteket hallván a' nyelvünket-nem-ércÖ nemzetségek; azokat Homoknak , Hunnoknáky Hunnusoknak ír­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents