Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

ták. A' Chún vagy-is Khún név-is hasonló-képpen száradtt reájok. Midőn még édes Eleink Scithiában laktak; Paissok' udvarának minő színe vala, Címorjökis benne minő löhetott ; az íróknak vagy héánosságjokra , vagy külömb-féle véleködéssökre nézve, alig lőhet benne el-igazodni. Ki-ki úgy véleködik , a' mint tolle ki-telhetik. Én Sáthiának azt a' Paissát, melyet az Első Paisban szemlélsz, se magam ki - nem-gondoltara, se ok nélkül lonni nem tapafztalom. Minden Paisok közül, melyeket a' régi pénzeken-is láttam , és valóságosan Scithia' címörének lönni mondatnak , ez az első leg-együgyüebb, ugyan-azért (az én Ítéletem szerént) leg - régiebb , és talán leg-igazabb-is. Itt a' Fehér udvarban hároin Vad-kan-disZnóknak fekete fejők láccatnak. Ezek a' fejek a' Scithcíknak azon híres mesterségjoket jelenthetik, mellyel a' nyilakkal-való vadászatban az akkori világban nagyon el-hírosödtek. Mind-az'- által : a2t mondgya Bonfin ( Dec. i. L. 3 ) hogy a' Scithák mindZászlójokon, mind Kar-vassokon , Vagy-is Paissohn egy - fejű Fekete sassal éltek. Feje ennek , mindenkor megkoronázva láccatik. Ha ez így vagyon; a'fehér udvarban kölletik a' koronázott-fejü feketeSasnak állani, B El-