Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

3^2 ganának-]is, Görog-Országnak-is. Ekkor még Pannóniát a' Szarmaták bírták, és a' Kvadok ; melynek fölső részszét a' Markomannoknak engedte Galliénus-Császár : mivel ezek' kirájjóknak leányát (.Pipát) feleségül tartotta. Noha ugyan Ráciát örökösen meg-nem-tartották se a

v Sciták 261-dikben, se a' Honnusok 440-dikben, mivel még ekkor a' Konstáncinápoli Görög udvar igen hatalmas vala : mind-az'által Justiniánus Görög Csázár alatt 540-dikben az Avarok által-tsaptak a' Dunán, kik nem csak ismét Ráciát (a'-mint a' Bizántínomi íiókból Kéri Ferentz elo-adgya) ; hanem Gürög-Országot-is , Ilirikumot-is meg-hódították. Szörnyűség nélkül nem olvashatni : miket tött az Avarok' Khágánja Mauridussal, a' Konstáncinápoli Császárral ; óeodik esztendőnek tájjában. 1-ször : Meg-vötte Mauricius a' Fegyvernyágvást ama' Khágúntói, adván néki nyolc-százezer aranyat. Il-s^or: Ezzel meg-nem elégödvén a' Khcígán , követöket küldött Konstáncinápolba , ki az előbbi aranyokhoz (hogy egészszen megüsse a' millió*számot) még két-száz-ezer aranyokat parancsolt, Ezt-ís meg-adta néki Mauricius. De Őtet a' Kmgán még-is jobban gyotrötte : mert III-jzor í Azt üzente néki : hogy örömest látná azt az Elefántot, mely Konstáncinápolban vala a' Császári udvarnál. Ezt-is oda küldötte néki.|de ki-nem elégíthette : inert IV-szer; Egy