Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

Í?rí^kirájunknak írnokja tehát azt a* Tartománt moudgya Rác-földnek ( lenem Raci) , melyben Konstántinopohs fekszik ; ez pedig hogy Ihráciában legyen , csak a

1 tudatlan tagadhatná. Tehát Thvaciát a Magyarok > mivel könnyebben esutt ki-monuássa) Rác ának nevezték. Hogy osztán ezt a' Rácia-szót Rásciára fordították az írók , annak oka az : mert némej Nemzetek a C-bötüt SC-hanggal szokták ki-mundani. Bizonyítom ezt egy (mostanában-is élő) Fő-Hadi-Vezerünknek nevével, melyet így tapasztaltam magam-is keze-írássával alá-írottnak lönni : Laci, de mind magától, mind a' mostani egész világtól ily hanggal inonűatik-ki : Lasci* Thráciából tehát elsőben Rácia lött, az-után pedig Rascia , a'-mi víttatni való vólt. Hogy pedig Thráciának Urok voltak aZ Honnusok , és Scithák , ha előbbeni üdőkre foinem-megyünk-is^ ki-teccik Atilabol a' Honnusoknak ama' nevezetes kirájjokból, ki Urunk-születésse után közel 440-dikben adó-alá vötte Konstancinápolt. Meg-hóditotta tehát egész Ráciát, noha Jheodoziust ( az akkori üdoben élő Görög Császárt) uralkodássában megfagyta. De m ég Atila előtt-is 291-dik esztendő-tájban Urok voltak a' Scithák Ráciának. Ezt a' Bizántinomi írókból nyilvánosan elő-adgya Buir esne (In Tract. Prael. c. 3. § 30. 51.) Nem csak Ráciának pedig; hanem éppen ekkor Bulit a » gá-