Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

el-szakasztyák. Dél-szakról az Fgyéumi tengör

0 Nap-keletről a' Fekete tengör, és az úgy neveZÖtt Propontïs. Nyúgotról Strimon fojója , és Pangcus-högynek Napnyúgotra-menő bérccei. Ez a' régi Thrácia nyolc kerületekre vala föl-osZtva. 1. Astika. 2. Ccnika. 3. Szapaika. 4. Medica. 5. Bessika. 6. Usdicesika. 7. Szd etika. 8. az Odriziai , mely névvel néha egész Tráciát nevezik a' Leleményesek (Poétae). A' mi a' Nemzeteket illeti, melyek Traded a laktanak , ezek a' főbbek : Me dus ok, Bessusok , Cikonok Bistonok, és a' Fragandák. A' régi kirájck közül leg-bíresebb Fineus, kiről én a' Gyapjas-Vitézekben eleget írtam. Tráciának hoszsza 45, szélessége 30, következés-képpen udvara 1350-derekaltt mértt-főldek. Hogy pedig ezt a' Thrádát az-utáu a' Magyarok ( miuek-utáuna zaklatni kezdötték ) Rádc.nak nevezték, ki-teccik I-2?ó'fl-kirájunknak ama' híres neveden írnok,jából, ki (a' többi között) azt írja Botondról (az Árpád, és Zoltán űdeje-béli nevezetes Hadnagyról) : hogy mindenütt gyezo seregével bé-rontatott a' Rác-földre (,in Terram Raci), és Konstáncinápolig menvén (ez a'város Thrácíában, avvagy , az Írnokként, Ráciában vagyon) oily' nagy lukat vágott Lándsájával annak a' városnak kapuján, hogy azon egy kis gyermek bé-férhetetc vólna, Bé- •