Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)
Maga vitte pedig el Lodomériába Kálmánfiát; de abban szerencsétlen lévén: hogy azon üdo alatt, Gertrúdist (kedves Feleségét) kegyetlenül meg-ölte Bánk-Péter-Bán 1213-dikban. Okát e' meg-ölésnek változtattyák. Azt mondgyák néroejek (kik között Bonfin vagyon): hogy BánkBánnak szép Feleségét attya-fiának bujaságára engedte légyen Gertrúdis. Mások pedig (ezek között Longínus) okáúl azt adgyák : hogy a' Kirájt a' Magyaroktól el-idegenítötte légyen Gertrúdis , 's így a' leg-nagyobb tisztségeket maga IVemettiemzetségének adatta, és így, fol-indúlván ezen a' Magyarok, a' Kirájnak itthon-nemléttében, a' Kirájnét meg-ölették Bánkkal. Ez a' Kálmán kiráj abban leg-híresebb a' Magyarok előtt; hogy Feleségével Salomeával szüzességben élt. Felesége pedig III-Boleslamak ( a' Lengyelek' Kirájjának ) Leánja vala. MngzW-András-\s Lodomérú'nak címjével élt, a'-mint azokból a' kiráji levelekből ki-teccik , melyekben valami ki-váltságokat (Privilégia) ád valakinek. Ijen a' többiek között a' kiráji lé vél, melyet 1207-dikben adott, és meg-találtatik Ferlât Dánielnél (In Illyri. Sacro. T. III. p. 237.) Mind-az-által Kálmánt (Andrásnak fiát) nem sokára olvassuk ; hogy Sklávóniának-h Hercege , és a' Szépességnek-is Ura lött. Meg-hólt pedig abban a' sebében, melyet iz^i-dikbcn kapott, mi*