Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

* - . • ' t\ ' ' ' Bugyor a' világ, szatyor a' vén aszszony. 1) Úgy meg szidták : hogy ugyan füstölgött. Vigyázz: mert egyszer égy más után'futunk, de te lészel az első Derék ember a' kocsis: bogy előre ül. Ki teccö (eminens) vagy, mint juhok kőzött a' szamár. Ez a' verem olyan verem: Ha nem hiszed gyere velem Orrodat is bele verem. Ha jöttök itt lesztek, ha hoztok ehettek. Árnyékom se lehecc. Nem a' te kezedben termett az a' szép virág. Csépre, kapára termettél. Nem pácára, hanem eke' szarvára. Vas villa inkább kezedbe. Tátva nyitva az ajtó. Előtted az út takarodgy. Széna é? vagy szalma. 2) Csak magam vagyok kakas az udvarban. hogy csintalan gyermekeiket azoknak jövendő itt termettekkel ijesztgethessék. 1) A' világot bugyornak nevezik : mert a' bugyornak gömbölü formája vagyon. Ezt bútornak is mondgyák némely helyéken , bútyornak is, bújtornak is. A' vén aszszont szatyornak mondgyák sok ráncaik, és sárgaságjok miatt. Í) Ezzél akkor szoktak a* Magyarok élni, midőn valami ösmerős aszszony le betegedik A' szénán fiú gyermeket, a' szalmán leány gyermeket értenek. De e

zt más akár mirül is mondgyák ,az alföldiek, a' szénán szerencsés esetekét,-a' szalmán szerencsétlenedet értenek, II. Rész. Példa Btjsz, F