Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

[íem arra Buda. 1) Oda oda Pokolba. 2) Öszsze tiporlak, mint a' taknyotBezzeg sajt , nem túró. Látd é; mibül lesz a' hernyó. Ebtül tanúltt cudar. Ez az atyafiság köztietek : egygyik a' dombra másik a' völgybe rakodott, fel jött a' zápor eső ; öszsze hordotta őket. Minden botnak kettő a' vége. Minden botnak van fogássá. Minden botnak végén a' feje. Magyarnak korsó, Németnek borsó, Tótnak koporsó. Füst faragó, annak is leg gyávábbja.> 5) x) Toldi Miklósiul még- mikor szekeres ember volt meg kérdezte egy útazó : ha jó úton menne é Budára. Azt feleié Toldi: Nem arra Buda. Hanem egy ódal iába' szekérríil le vévén , annak végét egy kézzel meg fogta és azzal Buda felé mutatott. El csudáihozott erre az útazó. Emlékezetem errül Toldi Miklósomban a' y-dik Jegyzet alatt N-ro V. s) Egy káplár gyakoroltatta gyalog katonáit a' tíizellésben. Meg- mondotta pedig nékik : hogy az ellenségre lőjjenek. Egy pedig köziillök szünetlen az ég íelé lőtt. Erre a' káplár ineg haragudván ; Oda oda (úgymond) pokolba. 3) Füst faragóknak hívják Szegeden a' mint tvdva vagyon a' kémén söprühet. Ezeket nem igen hasznosokA nak tartyák az aszszonyok , mivel kéménnyeiket magok is jól le tudgyák söpreni. Mindazáltal: miólta kő kéményekhez szoktak a' szegénnyebbek is , lassan lassan hgzz.á ódesulnek a' füst faragóhoz , leg alább azért: