Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

•^jfvíVTvr' 209 A' meg átalkodott rosz mag, a' gauéban se kél ki. Rosz a' roszszal , de roszszabb a' rosz nélkül. 1) A' rosz kántor a' jó orgona mellett se jó. Az aszszony vagy szeret, vagy gyűlöl. Ki az ítélettül fél , ki mutattya gonoszságát; Aszszonnak könyve, gonoszságának füszerszáma. Csömör ember — Hóhér falattya. A' leg roszszabb fának , leg roszszabb gyümölcse. Ösmerik, valamint a' rosz pénzt. Hóhér pallossa alá való. Se hite, se oltárja, mint a'pogánnak. Szarka fészek. Serhának bizonyos martalékja. ? Tíz esztendős hadronc nem pajkössabb" nálla; Jól el hengörödött alma a' fájátúl. Láb mosádék. Nem kereshet annyit a' jó gazda , mennyit a' rosz gazdaszszony el tékozolhat. , Körül hajas, kotty nyeles. 2) . . 1) Némely Csizmadiát meg szóHitott egy Polgár : hogy oly rosz csizmát varrott, melynek hasznát alig- vehette. Erre azt felelte a' Csizmadia: hogy annak oka a' legény, ki igen rosz lenne. Kérdezte őtet ismét a' Polgár : mért pokolba nem hajtya azt a' rosz legént ? Ekkor mondotta a' Csizmadia ama föllyebh emiitett közmondást, melynek értelme ez: rosz ugyan a' rosz legénnyel valamit dolgoztatni,; de még roszabb volna, ba őtet el hajtaná, mert akkoron mindent magának kellene végre hajtani. 3) Azokat, kik parókát viselnek, körül hajasoknak hívjál? a' Magyarok : mert fe.ökön körűi lehet azt forgatni. A' parókának farkát nyelesnek mondgyák, a' szőllő nyelesről vévén a' hasonlatosságot. Az ilyen jött, ment IL Rész. Példa Besz. O