Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

18a Szeret tötögetni, 1) Ugyan jól meg tudgya fejni a' palackot. Bor iszák. — Kérges már a' torok. Ez is többet ivott, mint a'veréb szokott. Mind előre , mind hátra erősen támaszkodik. Jól meg vetette magának az ágyat, Kétszer se köszönd, reá. Nemes levelét is bé itta. Többet jár a' korcsmába , mint a' templomba. Nem kap immár hitelbe. Minden adóssága a' kocsmákon vagyon. Nem bírja a' lába. 2) El temették a' tele hordóba. Reggel kezdi az italt, este nem végzi. Jól bé tekintett a korsóba. Még a' vér ejtéke is bor. Ki verte bor himlő pillangós orcáját. Tisztább feneke, mint szájjá. j) A' Váci Cigányoknak nincs egyéb dolgok a' Püspöki Uraságnál, mint a' hordókat a' két emeleti! pincébe le ereszteni, és annak üdejében ki húzni. Ezzel a' Cigányok meg- nem elégednek : hanem azt akarnák, hogy őket (a' mint mondgyák) tétegetni js hívnák. 3) Némely gazda tudván : hogy a' kocsmában meg szoknék részegenni, meg parancsolta szolgálójának : hogy utánna mindenkor lámpással jöjjön. El jővén a' többi köztt egyszer; hallya az Urát igen okosan beszélleni hallgatói előtt. Ezután haza késéri ötet, de tapasztallya: h.ogy fölötte nagyon tántorogna. Eris a' szol. gáló nagyon el nevette magát ; nevetségének okáúl kérdeztetvén ; azt feleié : csudálom : hogy az Ur mái napon a' lábába , nem fejébe vette légyen a' bort, vH •• *