Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

179 Krisztus palástyát is bé inná. A' bor széli belölle. Soha nagy torba bé nem telhet. Teli hordó. Fúrták faragták, még is torkát feneketlen hagyták. Gyermekségétül fogva ki nem józanodott. A' sok húzásban ki állott esze. Bor kulacs. — Bor csutora. Kicsin ugyan a' csikó, de jól húz. El érte a' bor. Nem előre, hanem hátra tántorog. A' leg frissebb víznek szagátúl is irtózik. El itta az eszét. Jobban ösmeri a' cégéreket, mint a' körösztöket. Meg itta magát. Erősen veszekszik a' tele bugyogókkal. Csizma szár a' torka. Jól fel hörpentött Urunk' vérében. Jól bé vett a' szentelt vízbúi. Száraz torkú. — Sima gégéjú. Meg járta fejét a' Budai Török vér, Bor csiszár. Ugy iszsza a' boit, mint a' vizet. Tele a' feje. Talán több bort ivott; mint te vizet láttál. A' fölső várat meg vette a' bor. Versent iszik akár kivel, l) M 2 i) Ezt a.' közmondást sok féle képpen írják a' Magyarok. Így is : v er s en t iszik. így is : v e r s et t is z i k : Én e' mellett maradok: versent is z ik ; mert nékem úgy teccik: hogy ettül vette eredetét: v e r a azaz: vetekedve iszik a' Trákok szecéat- ki óia-