Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

ypKÍ^^J**

1 287 Egy Német, egy,Barát csak egy Magyar. 1) A'régiséget senki se ette még meg csontostul bőröstül. Rövid torkosság hoszszú fő fájás.. Ki ebül kezdi, komondorul végzi. Egy kis gyönyörűség sereges jajjal jár. Kinek csizmája nincs , bocskort kössön. A' méreg kóstolva se jó. Még a' földben vagyon , nem használ az arany. Lassan jár az Isten, de még is el érkezik. Annak teccik a' katonaság, a' ki nem próbálta,.Egy ház nélkül a' koldus is el lehet. Nincs oly tökélletes mester, melynél tökélletes sebbet nem találhatnál. 2) mintha tölle valamit kérdezne; néha a' tányért jobb füléhez tartotta, mintha feleletét akarná hallani. Ennek okát kérdezvén a' Pap bácsi ; e' feleletét vetts öcscsének : egy nap előtt nékem bele hóltt a' Tiszában egy igen jó barátom. Azt kérdém a' haltul : hallott é felölte valamit? erre azt feleié": hogy semmit se liaLlott : mert több egy hetinél : hogy ki fogattatott. j) Mert a' Németnek csak inge van, a' Barátnak csak gatyája ; a' Magyar pedig mind a' kettőt viseli. Ama kettőt tehát csak fél Magyaroknak tartya , magát pedig eg-észnek. «) Zeuksis a' Görögöknél azt gondolta maga felöl: hogy a' kép festők között leg tökélletesebb. Volt is oka hogy ezt gondolta, mert úgy festette ki a' gerezdet: hogy a' seregélyek reá szállanának , és meg akarnák enni. Ezt Parrázius (öis hasonlóképpen kép író) nagyra böcsüllötte , nagyobbra is maga remekjét. Tudniillik : gyalúlt táblára egy lepedőt festett, 's nem egyebet. Midőn ezen munkát Zeuksis látta, vedd el (úgymond) tábládról a' lepedőt; hadd. lássam mit