Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

288 \y>y\jr\j\rs A' ki nem vet, nem arat. A' mit az Istentül szánsz, el viszi az ördög. "Önnön mesterét is agyon vágja a' kard. Másott' is esznek búza kenyeret. Nincs füle a' hasnak. Nem elég a' szó; ha nem elég a' cipó. A' báránynak ízzét a* fel falásban veszi a' farkas. A' teve zsebbe nem fér. Kecskét szakállárúl, szamarat fülérül. A' Magyar szájbúi a' Német szó is magyarúl esik. Bor és pénz tartva tart, költve fogy. Maga orrát még senki se harapta el. Az idegen szakács jobb ízü levest főz. Ha bottal ütik, nem fogja a' fegyver. Ha nem láttya magát, de érezi szagát. Jobb a' türvént fel bontani, mint a' régi szokást el hagyni. festettél reá. Felele: magad is szint' úgy el veheted mint én. Hogy hozzá nyúlt maga meg csalattatássát észre vévén Zeuksis; így szóllott. Eri tégedet nálamnál tökélletesebb kép írónak tartalak. Mert én a' festet gerezddel az oktalan állatokat csaltam meg -, te pedig engemet, én magamat okos állatnak lenni tartottam. Azután vettél é még más hibát az én gerezdes táblámban? nem vettem felele Parrázzius. Nagy ©tt a' hiba. Nem vetted észre : hogy a' gerezdet egy garabojba festettem, és melléje egy fiatal embert bottyával állítottam ki írva, mint ha a' gerezdet valahová vinné. Láttam igen is fetele P'arrázius és azt a' fiatal embert hasonló remeknek lenni mondhatom. Éppen abban vétettem monda Z e u k s i s ,'mert ha azt a' fiatalt igazán ki festettem volna , tölle a' madarak , mint valami szöllö pásztortúl meg ijedtek volna.