Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

318 Se a' hal uszássát Se a' nap forgássát. Soha el nem felejti. Szidgyák a' leányt: hogy a' menny is tanullyoir Nagyobb az emberség a' káposztás húsnál. Kinek nem haj, annak nem jaj. Kinek Isten nyulat ád , fúvet is ád hozzá. Adál Isten fogat! adgy kenyeret hozzá. A' gyöngy csak gyöngy, ha a' sárba esik is. Az el felejtésnek Es a' nem értésnek. Csak egy herét szabhatni. A' vér vizzé nem válik. Az Isteni gondviselés tovább terjed a' csirkénél a' * tojásbúi való ki pattanásánál. Föld is ki okádgya a' titkoitt dolgokat. Ha meg fogy is a' hóid; meg marad neve. El jön a' hajnal, ha a' kakas nem kukoríkol is. Ki ártani akar, nem fenyegetödzik. A' ki jól él, királyt nem fél. lia így ebédeltél volna ez előtt, most így nem vacsorálnál. í) Ez igen gyönyörű köz mondás azon Magyaroknál, kik az Isten hata'mát jól értik. Ezzel azt akarják mondani: bogy az Isteni gondviselés nemcsak addig tart., még- az ember e' világra jön,, hanem az után is mind addég- , még- életében marad. Nem csak addég , még a' csirke a' tojásbúi lei pattan ; hanem az után is mindenkor. Ha tehát a' csirkére úgy vigyázz az Isteni gondviselés ; hogy ne vigyázna nemessebb teremtésseire. Ezzel az Istennek örök hálával tartozik az emberiség.