Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

291 Cigármah tiltya a' lopást. Otthon süti a' mákot. Gatyára szoktattya a' Németet. A' pohánkától tiltya el a' Tótot. A' Magyart sörre szoktattya. Hóhérnak adgya a' szép szót. Hasztalan vádollya a' vizet, ki ismét bele bukott. Ott' vakarja, ahhol nem viszket. Nyújtódzik, mint eb a' pozdorján. Ott' tapogattya, ahhol nem fáj. Ott' keres, ahhol nincs. Akkor vet , mikor aratni kell. Kún Miklós' kertyébül élődik, i) Akkor zárja istállóját, mikor el lopták a' lovát. Két öklére támasztya fejét. zel elegyítenek : hogy kézen meg állyon: Éhbe elegyít az Auripigmentumbúl annyit, a' mennyit a' kés högyére kétszer fel férhet. A' habarékot a' szénre tévén meg melegíti, és valami forgácscsal a' szakálra ,keá ni. Csak hamar osztán midőn meg száradni láccatotü a' fa késsel a' szakálnak esik, és azt úgy le veszi: hogy eg-y két hétig se nő meg. Ennek oka az : hogy az Auripig mentum (maga lévén) a' szőrt el emíszti ugyan, de sokára mivel annak ereje feL nem oldatik. Az ótott mész fel oldgya azt, ugyan azért a' szakállat szinte gyököstül meg eszi. A' fa beretva csali arra való , hogy a' meszet le hordgya. Másként csak dörgöléssel is meg tisztul az áll. í) Iíún Miklósnak vagy soha kertye nem volt, vagy ha volt is semmit se ültetett belé. így tehát a' ki belőlle élődött , eleget koplalt. Vagy a' mint egy barátomtúl hallottam, annak kertye a' piac volt. ljy ő maga házára pénzzét el kötögetvén bút szerzett.