Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

IX járók közül az anya - oskolánál, kik leg inkább ügyeltek a' szükséges fenyítékre. A' lelki esméret, mellyel hivatalát viselte; az i fiúság és haza szeretete nyugodni ótet nem hagyták a' romlotság, 's fesletség gátlásában. Vigyázott szüntelen a' jókra, hogy el ne tévedgyenek: az el tévedteket okossága 's tekéntete által iparkodott jobb útra téríteni. Jól tudta ő azt, hogy tsak akkor nevelünk a' Hazának hasznos Polgárokat , mikor a' tudományt, és erköltsöt együtt plántáljuk. Sőtt mivel a' tudomány erkölts nélkül számtalan példákban a' köz jóra és boldogságra nézve ártalmasnak találtatott, előbb jó Polgárokat, azután tudósokat szükséges ne» vélnünk. Azért soha nem engedett ez az okos 's jámbor tanító némely helytelenül gondolkozó hazafiaknak , kik azt tartyák, hogy az ifiűságnak természeti tüzét nem kellene zabolán tartani, mint hogy szükség idejében a' szilaj ifiakbúl válnának győzhetetlen vitézek. — Dehogyis engedett volna ? A' mostani időben nem a' miveletlen és vad indulat formálja a' jó katonát, hanem a' haza szeretete, a'bötsület, 's hadi tudomány mellyekre a'jó nevelés, az erkölts, és okosság