Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

98 Nem félhet a' nyertes, a' meg verettetett had túl, ha hár kevesebbel legyen is. ij Kőszikla a' nyaka. Ha erős a' zár, nem sújos a' kár. Le nem üthetik a' lábárúi. Szemébe mer nézni akár kinek. Nem farol, mint a' szán. Nem hajtya maga után az ellenséget. Bele mer harapni a' koncba,. Talpig ember. 2) Nem fenyőfa kardgya. O köti fel a' kolompot, 0) 1) Midőn K i h i s i Pál (Mátyás királynak neves Hadi vezérje) a' Kenyér mezőn meg verte a' Törököt -, ezek pedig újra öszsze szedvén magokat , nagyobb feneséggel akarnának a' Magyarokra ütni -, látná is Kín isi : bogy vitézzei közül sokan meg ijedtek , meg is háborodtak; noszsza rajta (úgymond) vitéz Ba) társsaim, jó szívvel legyetek: mert ha mi (kik ez előtt győzedelmesek voltunk) így félhetünk ; el gondoihattyátok : miként félhetnek a' Törökök, kiket imént meg vertünk. Ezeket el végezvén ki rántotta kardgyát, és még azon nap' a' Törökökre esvén, azokat úgy annyi" ra meg verte, hogy hír mondóúl csak egynek engedte meg- életét. s) Lacedemonbúl Athená.ba viszsza térvén Diogenes; meg kérdeztetett honnant jönne? és hová indulna; a' talpig emberektül (úgymond) a' csupa aszszonyokhoz viszsza: 3) Az egerek nagyon félvén a' macskától, tanácsot tartottak a' felöl : miképp' kellene azt végre hajtani : hogy annak alattomos jövéssét ki tanulhatnák ? egynek javallásábúl meg állapodtak azon : hogy nyakára kolom-