Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

2/ HETE D í K S Z A K £7 m u It t a k Hegedült arról szent Dávid, el is magyarázta. Régen volt az, talán nem is igaz. El múltt, mint a' tavaszi hó. El ment egyszer egy vén aszszony , soha se jöt-fc Régen törtem én ott a' jeget. Régen hi tálaltam, a mit főzni akarsz. Onnént a' Rösnyögis meg tért. 1) i) A' Rösnyiikrül már ennek előtte is írtam , de mivel főképpen ide tartozik -, ide is iktatom. Ez az állat csudálíatos teremtesse az Úr Istennek. Test-te' álladalma ez: nem nagyobb a' majomnál. Feje olyan, mint az embereké. Orcája szőrös. Füle hejett gyapja ottan bokrosabb. Szemei bé nőve homájosok. Szájjá nem dundorodik ki, mint a' kutyának hanem, mint az embereké, lapos. Lapos annak orra is, mint a' majmoké. Farka igen kurta. Első két lábai a' két hátukénál hoszszabbak. Mind egygyik lábán ( melyben ő különc) három újj

ai", három körmei vannak. Kör_ mei "nagyok, hoszszak , horgasok, erősök. Fogai ap^ rók és kicsinek. A' mi ennek természetét illeti: mit se goudol magával. Akár üssék , akár hánnyák , akár fel Vesaekí -akár le hagyittsík , nem gondol véle, magát ne , védelmezi. Ha hátúi zörgést hall is , hátra tekin mert élenviszsza f . .tíu «